Blog

A profilodból eljuthatunk a honlapodra, de azért ejts meg itt is egy bemutatkozást...

A nevem Rébék Benő Zsolt, Kiskunhalason élek. Valójában sokáig nem szerettem rajzolni. Először kreatív területre akkor tévedtem, amikor keresztül-kasul jártam a Kárpát-medencét és százával készítettem tusrajzokat építészeti emlékekről. Majd viszonylag későn jutottam számítógéphez, ahol minden alkalmazást azonnal átszabtam. Rengeteg visual stylet, skint készítettem, de egyre inkább a felhasználói felület grafikai megjelenése izgatott, mint a kódolás.  Nemrég néhány hónapot Angliában töltöttem, ami jelentős inspirációs forrás volt számomra. A sarki pub menütáblája is igazi tipográfiai csoda volt, ennyi kreativitással itthon egy év alatt sem találkozom egy kisvárosban. Bristol minden tekintetben sokszínű hely, pezsgő kulturális élettel, nagyon erős street art hagyományokkal. Mindent átjár a produktivitás, az évszázados és a modern együtt élése pedig nagyon különös hangulatot kölcsönöz a városnak. Itt döntöttem el, hogy szeretnék komolyabban foglalkozni alkotó munkával. A KreaNod-on keresztül új területekre jutottam, ami most nagyon tetszik. Most az útkeresés folyik.

Eddig minden pályázaton shortlistre kerültél, amin elindultál, de egyszer sem sikerült nyerni. Van ezen kívül más indíttatásod, hogy elindulj egy újabb pályázaton is?

Az első pályázat lezárulta után arra jutottam, hogyha öt pályázaton belül nem lesz nyertes munkám, akkor feladom, de egyrészt az utóbbi időben csatlakozott a csapathoz néhány igen tehetséges kreatív, így csökkent az esélyem, másrészt egyre inkább játéknak veszem az itteni kihívásokat. Ez esetben a „játék” szó nagyon pozitív jelentéssel bír. Módosítanom kellett a tervet. Ha lesz jó ötletem az elkövetkező pályázatokhoz, mindenképp csatlakozni fogok.

Szerinted mi hiányozhatott eddig a nyeréshez?

Azt hiszem becsülettel küzdöttem a legtöbb pályázat esetén, tehát azok kimenetele nem rajtam múlott.  Mindegyik más volt és mindegyik után volt néhány ötletem, hogy hol és mikor csúszott el az ügy. Nehéz jó stratégiát találni. Meg van nyerve a meccs, ha a megbízónak elsőre megtetszik az ötlet, ha pedig fantáziát lát benne, a kommunikáció lehetőséget nyújt ráérezni az igényeire. Mindig igyekeztem sokat kommunikálni, de gyakran volt egy pont ahol megtört a diskurzus, akkor tudtam, hogy van egy tuti befutó.
Csakhogy egy példát is említsek, a ti logótok estében egy idő után olyan irányba tereltétek a tervet  amit nem lehetett ráhúzni az én elképzelésemre, viszont a győztes csapat, csípőből azt a stílust hozta. Ott nem volt mese. Jól választottatok.

Hol tanultad a szakmát?

Igazi hobbi grafikus vagyok. Semmiféle szakirányú végzettségem nincs. Régóta figyelem mi történik a világban, művészetek, forma- és grafikai tervezés terén, de tulajdonképpen a Kreanod pályázataira készítettem első ilyen jellegű munkáimat. Grafikus programokat használok ugyan egy ideje, de hogy mitől lesz jó egy logó, vagy nyomdakész egy terv, arra egyszerűen rákerestem a neten. Ez lett az eredménye.

Mi számodra az álommeló/álommegbízás?

Ezt kívülállóként nem egyszerű megválaszolni, de el tudnék képzelni kreatív ügynökségeket kiforrot stílussal, profillal, ahová az ügyfél úgy megy be, hogy szeretnék a cégemnek egy „rébékes” arculatot adni. :)

Van olyan léthelyzet, amiben különösen dolgozik a fantáziád? Séta, futás, utazás közben?

Ha feladat van, akkor az a ritka, ha valami ki tud zökkenteni az agyalásból.  
Minden olyan gépies feladat kiváló erre, ami komoly figyelmet nem igényel, ilyen például a mosogatás vagy a fűnyírás. Gyakran végig görgetek olyan oldalakat mint a http://designspiration.net/ vagy a http://pinterest.com/ és hagyom, hogy pörögjön az agyam is közben, aztán ebből a képmasszából elindul valamilyen asszociáció, összeáll valamilyen kép.
Kerékpározás közben zene van, a túra pedig a családé. Valamikor ki kell kapcsolni.

Melyik a kedvenc általad készített portré, és miért?

A portrérajzolás Angliában működött jól, ugyanis kint volt rá fizetőképes kereslet. Sok technikával, kísérleteztem, hogy kiforrjon egy egyedi stílus. Szerettem volna minél fotórealisztikusabb rajzokat készíteni. Ehhez pedig rengeteg idő és gyakorlás kell. Nagyon szeretem Michael Shapcott rajzait, aki az egyébként markáns, rusztikus grafikáiból kidolgozott egy elképesztő, leheletfinom stílust. Ehhez indított egy projektet a Kickstarteren, amelyben minden nap készít egy portrét.
Saját munkáim közül a legkedvesebbek, amelyek a családomról készültek, de azt emelném ki amelyik rajz egy sportszer katalógus fotója alapján készült, azt hiszem elég jól sikerültek a fények, árnyékok és van egy jó dinamikája.

A kreativitásodat az élet mely területén használod még?

Korábbi munkakörömben készségfejlesztő foglalkozásokat vezettem. Ott nem kellet ötletekért a szomszédba menni, de lakásfelújításhoz sem hívok sok szakembert.
Bosszantanak a használhatatlan „használati” tárgyak. Ha még rondák is akkor megindul fejben az újratervezés, de alapvetően nyitott szemmel járok és mindent képes vagyok újragondolni. Mégsem hiszem, hogy az élet minden területén kreatív lennék. Fogalmam sincs például, hogyan tudom a képességeim jól kamatoztatni.

Van olyan szakkönyv, vagy forrás, amit kötelezően elolvastatnál minden kreatívval?

Nem ismerek olyan szakkönyvet, amely általános érvényű lenne minden kreatív ember számára. A „flow” pedig úgyis mindennapos ezen a területen.
Csíkszentmihályi Kreatívitás című könyvét sem hiszem, hogy be kell mutatni. Én kétszer futottam neki, végül nem bántam meg, hogy átrágtam magam rajta.

Hol látod magad 5 év múlva?

Az öt év nagyon nagy idő. Egyelőre az elkövetkező öt hétre tervezek. Esetleg interjút adok Nektek, amiben beszámolok az elmúlt öt év sikereiről? :)