Blog

A KreaNod alapításánál egy jó közösség létrehozása is nem titkolt célunk volt. Az ebbéli sikerek apró jelei, amikor ismeretségek köttetnek, vagy szakmai együttműködések születnek az oldalon keresztül. Nemrég egy webdesign pályázaton felbukkant egy új kreatív, bizonyos 2.5Dimenzió. Nagyon tetszett nekünk az első beküldött munkája, és mondhatni majd kiugrottunk a bőrünkből, amikor megtudtuk, hogy két elismert tagja a közösségnek, kisvince és bristolillustrator állt össze egy közös projektre. Amikor pedig ez egy újabb tag, KA csatlakozásával tovább gyűrűzött, rögtön tudtuk, hogy elindult valami. 

Ismertétek egymást az együttműködés előtt is, vagy kifejezetten emiatt vettétek fel a kapcsolatot?

bristolillsutrator: kisvince még a KreaNod indulása után nem sokkal kért tanácsot tőlem, de azóta gyakran keressük egymást, szakmai segítséget, vagy véleményt kérve egymástól.

kisvince: Igen, bristolillustratorral már előtte is tartottuk a kapcsolatot szakmai kérdések megvitatásában. Attila csak nemrég csatlakozott hozzánk, aminek nagyon örültem, mert ez egy jelzés is volt számomra/számunkra, hogy jó úton haladunk! :)

KA: Általában elég sokat bóklászom az oldalon! A már győztest hirdetett pályázatoknál mindig végignézem, hogy milyen koncepciókkal „szálltak ringbe” a többiek! Kíváncsi vagyok mások hogyan gondolkodnak! Így találtam rá kisvincére és bristolillustratorra is! Tetszettek a munkáik, volt bennük valami plusz! Amikor olvastam, hogy 2.5 Dimenzió néven együtt dolgoznak, még inkább felkeltette az érdeklődésemet, hogy együtt vajon mit hoznak ki egy-egy pályázatból!

Mi volt az oka az együttműködésnek, és ki kezdeményezte?

BI: Az egyik pályázattal kapcsolatban volt egy ötletem. Nem volt sok időm a megvalósításhoz, viszont sokat gondolkoztam rajta. Ahogy kezdett kiforrni a terv, egyre nyilvánvalóbb volt, hogy sokkal jobban működne KV illusztrációival. Megkerestem a kooperáció ötletével, és arra jutottunk mindketten, hogy célszerűbb egy új, közös profillal beküldeni a Flow Therapy koncepciót. Így egyrészt egy esetleges sikertelenség nem rontja le a pontjainkat, kedvező fogadtatás esetén pedig mindketten profitálhatunk belőle.

KV: Azonnal benne voltam. :)

KA: Részemről az „ok” a Puha Mancs csomagolása volt, illetve annak hiánya! :) Volt egy elképzelésem arról, hogy mit szeretnék. Egy retro hangulatú, egyedi karakterekkel ábrázolt csomagolást, ami kitűnik a sok, unalmas fotóval ellátott termék közül. Igen ám, de egyedül nem tudtam megvalósítani. Szükségem volt olyan kreatív ember/emberek segítségére, akik úgy illusztrálnak, ahogyan én soha nem fogok! Adta magát egy lehetséges megoldás! Fel kell venni kisvincével és/vagy bristolillustratorral a kapcsolatot, felvázolni az ötletet és bízni abban, hogy segítenek a megvalósításában. Írtam egy bemutatkozó emailt a 2.5 Dimenziónak és hál' Istennek, pozitív választ kaptam tőlük. Befogadtak!

A Flow Therapy pályázatra készített webdesign

Mennyire volt intenzív az egyeztetés? Milyen volt a közös munka?

BI: Erről KV tudna sokat mesélni. Skicceket készítettem, hogy megmutassam, milyen tartalmat képzeltem el, és hogyan működne a lap, KV fejében és monitorján pedig egészen más képek születtek. Eleinte szerettem volna minél inkább az én elképzelésem szerint formálni, de aztán KV jobbnál jobb rajzokkal állt elő. Be kellett látnom, hogy ez az ő asztala. Szokni kell ezt a munkamódszert mindannyiunknak.

KV: Mivel BI-nek már kialakult elképzelése volt a koncepcióval kapcsolatban, így nekem már nem is kellett gondolkodnom, csak megvalósítanom. Bevallom nem esett nehezemre, mert tetszett a terve. A Puha Mancs pályázat kapcsán pedig email emailt követett Attilával, nagyon rugalmas, pörgős munka volt, nagyon élveztem. :)

KA: A 1,5 nap munka alatt, közel 50 email-t váltottunk. BI-vel megbeszélték, hogy KV stílusa áll közelebb ahhoz a hangulathoz, amit az ötletemben felvázoltam, így végül ő álmodta és tervezte meg a csomagoláson megjelenő karaktereket. Én a kiegészítő elemeket és grafikákat készítettem el. Folyamatos volt a kommunikáció. Ha valamelyikünk végzett egy fázissal, rögtön megosztotta a másikkal, és várta az építő jellegű kritikát. :) Szerettem így dolgozni és bízom benne, hogy sok közös projektünk lesz még!

KV: Azért szeretem ezt a fajta együttműködést, mert ha eltaláljuk amire a másik gondolt, akkor nagy az örömködés, és nem fukarkodunk a dicsérettel sem. Jól esik néha egy kis virtuális vállveregetés! :)

A győzelemért csak egyszeri pénzdíj jár. Ez nem okozott volna problémát? Hogy osztanátok fel az összeget?

BI: Pénzről soha nem esett szó. Nagyon lelkesek voltunk és csak az motivált minket, hogy valami újszerűt, izgalmasat hozzunk létre.

KA: Igazából ilyen jellegű „probléma” nem merült fel, hiszen nem a mi koncepciónk győzött! Egyébként nem gondolom, hogy gondot okozott volna egy esetleges győzelem esetén a nyeremény elosztása.

KV: Természetesen fifty-fifty :)

KA: Két lehetséges megoldást látok ilyen esetre. 1. Azok a kreatívok osztják el egymás között az összeget, akik dolgoztak a projektben. 2. Az első nyeremény összegéből egy közösen kijelölt helyszínen, sütünk főzünk (akár családosan) és megvitatjuk a „hogyantovábbot”. :)

Minden alkotó nagyon magáénak érzi a saját munkáját, de mivel itt közös munkáról van szó, ilyenről nem a megszokott értelemben beszélhetünk. Hogy van ez nálatok?

KV: Ott van az! :) Mármint az egyén. Hiába közös a munka, véleményem szerint az egyedi stílus akkor is előbújik!

BI: Kezdetben nagyon a magaménak éreztem, de a végeredményt látva már nincs kétségem. Azt gondolom mindhárman elég nagyra tartjuk egymás munkáit, tudását és ismerjük saját képességeink határait. Nem is jöhetettek volna létre ezek az együttműködések, ha bármelyikünk ki akarná sajátítani a közösen létrehozott munkát.

KA: Különböző stílusban dolgozunk mindhárman, viszont ezek az elkészült munkákban kiegészítik egymást és összhangba kerülnek, így mindenki megtalálja benne magát és a sajátjának is érezheti a végeredményt.

A Puha Mancs pályázatra készített csomagolásterv

Mit vártatok az együttműködéstől, és megkaptátok-e azt?

KV: A cél az volt, hogy közösen valósítsunk meg egy elképzelést, és olyan munkát tegyünk le az asztalra, amire a későbbiekben is büszkék lehetünk. Nagyon jó érzés, amikor sikerül eltalálni a másik gondolatát és közösen örülünk a végeredménynek!

KA: A cél egy tetszetős és jól működő koncepció megalkotása volt! Úgy gondolom, ezt sikerült is prezentálnunk a megrendelő felé.

BI: A siker akkor lett volna teljes, ha megvalósul a tervünk, de amit meg tudtunk tenni ez ügyben, azt megtettük.

Mindannyian kaptatok már felkéréseket a KreaNodon keresztül egyénileg, de Megbízhat valaki Titeket így együtt, ha a közös munkák tetszenek meg neki?

KV: Hogyne, mindenképpen

BI: Erre szeretnénk is mindenkit biztatni. :) Olyan feladatokon szívesen dolgozunk, ahol azt érezzük, hogy ki tudjuk egészíteni egymás munkáját.

KA: Nem zárkózom el egy ilyen jellegű kihívástól. Érdekes lesz úgy dolgozni, hogy már az ötletelés is közösen zajlik és nem az egyikünk „kész” elképzelésére épül a munka!

Milyen jövő állhat a formáció előtt? Lehet, hogy egy stúdió megalakulásának vagyunk a szemtanúti?

KV: Vannak már tervek a jövőre vonatkozólag, bár ezek még kezdeti stádiumban vannak, de mindenképpen szeretnénk közös folytatást, a kezdet egy közös weboldal is lehet.

BI: Igen, bizony ez meglehet. Egyelőre az ötletelésnél tartunk. Azon gondolkodunk, hogyan népszerűsíthetnénk a meglévő munkákat. Szeretnénk ezt is nagyon kreatív módon megtenni.

KA: Vannak már elképzelések a jövőt illetően, de még elég képlékeny a dolog. Reménykedem abban, hogy egyre több pályázaton veszünk részt, bővítjük a portfóliónk és szépen lassan kialakul a 2.5 Dimenzió egyedi stílusa.