Blog

Előző bejegyzésünk folytatásaként kezdjünk el arról beszélni, miként érdemes levezényelned az együttműködést. Nem, ez nem elírás volt, kettőtök közül sokszor te fogsz jobban érteni az ilyen folyamatok helyes menedzseléséhez, szóval nyugodtan próbálj meg ragaszkodni az általad letesztelt, jól bevált módszerhez.

Egy vis major esetet nem szabad elfelejteni: Ha a kvalitásaid nem megfelelőek a feladathoz, akkor ne próbáld magad többnek láttatni, inkább ne vállald el a megbízást. Nem lehet jó kimenetele a dolognak. Te beleölsz rengeteg munkát, próbálod fejleszteni magad, a végeredmény nem lesz jó, a megbízó mérgelődik majd, és nem fizet. Teljesen jogosan. Kinek jó ez? Ne feledd, ő eredményt rendelt, nem azt, hogy te sokat fogsz dolgozni. Ezt csak azért mondtuk el, mert sajnos nem magától értetődő az ilyen hozzáállás. Elég, ha megnéztek néhány magát „Design stúdióként” aposztrofáló cég honlapját. De lépjünk tovább.

Elkezdted tehát a munkát. Tegyük fel, hogy a brief elég részletes volt (ezt követeld meg), de még így is előfordulhat, hogy kételyekbe ütközöl, milyen irányba kéne továbbhaladnod. Kíméld magadat az idegeskedéstől, és tedd le a ceruzát/billentyűzetet, és addig ne folytasd a munkát, amíg nem tisztázod a kérdést a megbízóval. Profinak és alaposnak fogsz tűnni, továbbá őt sem befolyásolják az elképzeléseihez képest más irányba a látottak. (Ne feledd ugyanis, hogy a vizualitás nagyon meggyőző tud lenni, és egy laikus megbízónak sok minden tetszhet.) Ha teljesen egyértelmű döntést akarsz kicsikarni, akkor mutass neki választási lehetőségeket, hogy a kérdéses állapotból milyen irányokba lehet továbblépni.

A másik nagy előnye a folyamatos kommunikációnak és a munkád prezentálásának, hogy elkerülheted azt a kérdést, amit már biztos ezerszer hallottál, és egy kanál vízben meg tudnád fojtani a kimondóját. Természetesen a híres „Ezen mi tart ennyi ideig?” kérdésről van szó. Ugye mindenki megkapta már sok-sok óra inspirálódás, skiccelés és valós munka után, mikor megmutatta a végeredményt? Sajnos ki kell mondani, hogy a hiba nem a megbízó készülékében van. A példa kedvéért egyszerűsítsük a dolgokat: Ő lehet, hogy csak két vonalat, és egy kört lát, így természetesen jut eszébe, hogy bár ő nem tudja használni a Photoshopot, de aki igen, annak nem telik sok időbe ezt az egyszerű ábrát megrajzolni. Ha csak a végeredményt mutatod, azon nem látszanak a vázlatok, és fogalmuk sincs milyen trendeket mérlegeltél, milyen stílusokat, változatokat vetettél el korábban. Kénytelen leszel időt szakítani a folyamatos helyzetjelentésre, mert ezzel megkíméled magad az igaztalan vádaktól, illetve a megbízó is megnyugszik, hogy nem feleslegesen fizeti a sok órabért.

Nemcsak a munka közbeni, de az általános kommunikációdra is érvényes a következő tanács: Szállj le a földre, és ne az elefántcsonttoronyból magyarázd az örök élet titkát a „tudatlan” megbízónak. Sajnos a „nagyképűség” az egyik legelterjedtebb probléma a kreatívokkal. (Kérdezzetek meg egy megbízót, milyen sztereotípiák élnek benne a kreatívokról? Biztosan köztük lesz, hogy a „lábatokat lógatjátok” időtök nagy részében. Erre gyógyír az előző bekezdés.) Ez olyan, mint a harcművészet. Minél jobb benne valaki, annál kevésbé hivalkodó. Érdemes valamit tisztázni: Nem a logó adja el a terméket, hanem mindössze a formai arculati elemek egyike – bár ezek alapja–, de azért az autó nem attól fog gurulni, hogy tetszetős, kifejező embléma van az elején. Amint ezt megérti egy kreatív, azonnal az egyik leghasznosabb tagja tud lenni egy csapatnak, amelynek célja, hogy a termék sikeres legyen. Akár a sztárjátékos is lehet, de nem mindenható. Mindenkinek megvan a maga szakterülete, másoktól nem kell elvárni, hogy értsenek ehhez, és lekezelni őket ellenkező esetben. Valószínűleg az itt leírtakat alapból senki nem venné magára, de ez nem is nyíltan tetten érhető, ismét csak a megbízó „érzetéről” beszélünk, lehet, rólad is ilyen benyomása van másoknak. Gondolj arra, hogy még ezernyi olyan terület van, ami szintén fontos egy vállalkozásban, Te mégsem értesz hozzájuk, és érezd magad megbecsülve, mert a megbízással mégiscsak elismerik, hogy hasznos vagy, és a szakterületeden jobb, mintsem házon belül oldják meg. (Azon megbízók, akiknek ez nem világos, szép balesetekbe szoktak belerohanni maguktól, vagy azzal, mondván „Nálam van a pénz.” a szakmai érvekkel ellentétes dolgokat is ráoktrojálják az alkalmazott kreatívra. Ilyen esetekben jó tanács: Végezd el a munkát, fogd a pénzt, a portfóliódban pedig ne legyen nyoma. :) ) Jobb ötlet inkább tanítani a megbízót a kommunikáció révén, és így két legyet ütsz egy csapásra.

A tájékoztatni akarás kiterjedhet a munkád prezentálására is. A végeredményt mindig támaszd alá, hadd lássa a megbízó, mik a mostani trendek, milyen általános hibákat fedeztél fel a versenytársai megoldásaiban, miért egy bizonyos irányvonalat követtél, mivel fejezed ki a szükséges üzeneteket. Magyarán legyen szakmailag alátámasztott, hogy miért az a két pont és egy kör lett a végeredmény, és azok miért úgy néznek ki. Ahhoz, hogy a megbízó megalapozott döntést tudjon hozni a munka elfogadásakor, prezentáld több felhasználási formában is az általad készített produktumot. Hogy néz ki a logó egy pólón, miként köszönnek vissza az arculati elemek mondjuk egy épület belsejében stb. Segíts neki nagyban gondolkodni (és ezeket te is sakkozd le magadban), nehogy később derüljön ki, hogy a végeredmény nem megfelelő.

Ha ezeket a tanácsokat figyelembe veszitek, biztosak lehettek benne, hogy elégedett megbízókkal lesz dolgotok. Ajánljatok egymásnak is praktikákat hozzászólásban az ügyfélkezelés témakörében!