Blog

Mi más lehetne az első, mint hogy bemutatkozol és mesélsz magadról pár szóban...

Kovács Hunor László vagyok, 2012-ben diplomáztam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem építészmérnöki karán. Azóta leginkább építészként dolgozom.

2011 táján testvéremmel, Kovács Aporral, aki formatervezőnek tanul, összeálltunk és ˝hunap˝ név alatt, igyekszünk minden kreatív területen kipróbálni magunk: építészet és a formatervezés mellett arculat, weblap, karakter és kabalafigura, csomagolás, plakát, fotó, bármi, ami felkelti az érdeklődésünk.  Nagyobb részt pályázatokon indulunk, de volt már jó pár felkérésünk is.

A Gyermekmentők kabalatervezési pályázatát nyerted meg. Hol hallottál a kiírásról és miért indultál el rajta?

Hogy hol hallottam róla? Nem is tudom, valamelyik pályázatfigyelő oldalon bukkantam rá. Érdekesnek tűnt. Imádok karaktereket és kabalákat rajzolni, ezért azonnal ment is teendők listájára.

Erdélyi magyar vagy. Milyen az ottani kreatív szakma és azon belül a magyarok helyzete?

Igen, Székelyföldön, Kézdivásárhelyen születtem és az utóbbi 7 évtől eltekintve életemet ott is éltem.

Nincs könnyű dolga. Nálunk a vizuális kultúra még eléggé alapjáraton mozog. Az emberekben a szépérzék megvan, csak sajnos szűk látókörrel tekintenek a világba, ezért csak amit a szomszédban láttak, azt próbálják legtöbbször felülmúlni. Úgy érzem valahogy félnek az újtól, a szokatlantól. A jól bevált kliséket alkalmazzák mind építészetben, mint más területeken, és nehéz dolga van egy építésznek vagy grafikusnak, hogy ebből kimozdítsa őket. Az utóbbi időkben ez nagyon rossz irányba vitte el a vizuális környezetet. Elég itt megemlítenem a faluképekbe beékelődő, túldimenzionált, rikítóra festett, indokolatlan helyeken kőlapokat imitáló lapburkolattal borított ˝faluszépe˝ házakat, amelyek minél harsányabb annál jobb alapon nőnek ki a semmiből, vagy az erős alapszínekkel, csupa írott nagybetűvel, csinos hölgyet ábrázoló fénykép háttéren, minden photoshop extrát felvonultató reklámfeliratokat stb.

De szerencsére a mostani fiatalságban látom azt, hogy egyre inkább odafigyelnek ezekre a dolgokra, és elindult egy jó irány, amelynek eredményeként sikerülhet egy sajátos, Székelyföldre jellemző minőségi vizuális kultúrát kialakítani, mert szerencsére van honnan merítenünk…

Milyen út vezetett a grafikusi szakmáig?

Kacskaringós és izzadságszagú… és úgy érzem még nem értem odáig. :D

Honnan szoktál inspirálódni?

Ez változó… A reggelem általában szakmai blogok lapozgatásával kezdődik. Próbálom magam képben tartani, hogy mi történik a nagyvilágban. Sokat sétálok, igyekszem mindig más útvonalon megközelíteni célállomásaimat, hogy minél több inger érjen. Sétálás közben tudok a legjobban gondolkodni :D. Imádom a filmeket, rengeteg inspirációm származik filmklasszikusokból.

Hogy néz ki nálad a tervezési folyamat? Hogy állsz neki a munkának, és jutsz el a végső leadásig?

Általában egy kiírás végigolvasásánál vagy a megrendelővel történő elbeszélgetés után, kirajzolódik egy halvány elképzelés, amelyet egy kisebb gyűjtögetés, körüljárás, tanulmányozás követ… Aztán előkerül a fehér lap és próbálom a fejemben levő dolgokat megjeleníteni… Az első skicceimről ki szoktam kérni pár ember véleményét, hogy mit szól hozzá. Ez fontos, mert sokszor hajlamos vagyok beleszeretni saját munkáimba. :D

Melyik munkádra vagy a legbüszkébb, melyik a kedvenced?

Hm… Nehéz választani… A legbüszkébb Mártonra vagyok, és örülök neki, hogy ilyen nemes célt fog szolgálni. :)  Mellette talán Sióka, a Siófok kabalafigurájának tervezésére kiírt pályázatra készített tervem a kedvencem. Sajnos végül csak az íróasztal fiókjában végezte, de nagyon a szívemhez nőtt…

Sok a súrlódás kreatívok és megbízóik között. Meséld el a legrosszabb élményedet egy megbízóval kapcsolatban, és hogy mi lett a végkifejlet?

Ez természetes. A megbízó teljesen más szemszögből nézi a terméket, mint az alkotó, s ez így van rendjén. Úgy érzem igazán rossz emlékem nincs, minden munka egy kihívás, probálom mindig a pozitív oldaláról nézni a dolgokat, és szerintem a mindkét fél részéről való kompromisszumkészség meghozza a munka gyümölcsét.

Mi jellemez szerinted egy megbízható kreatívot?

Nagyjából ugyanaz, mint egy megbízható embert, csak még nem árt, ha van melléje egy adag optimizmus, kitartás, szakmai hozzáértés, naprakészség.

Mi alapján fogod eldönteni a jövőben, hogy részt veszel-e egy pályázaton?

Mennyire kelti fel az érdeklődésemet, mennyire tekintem azt kihívásnak és természetesen a komolysága… Nagyon nem szeretem a csupán lájk gyűjtéssel eldöntött pályázatokat. :D